2014. június 15., vasárnap

A tegnap folytatása. Egy ígéret betartása.

Beígértem, hogy este veszem a fáradságot és írok néhány sort. A tegnapi bejegyzésem kitörlése talán egy kicsit erős volt. Inkább javítanom kellett volna rajta. Belegondolván, hogy mit is írtam. Egy kicsit bosszúsan, és ezért kaptam a kemény kritikát. De felteszek egy egyszerű kérdést? Ha állandóan cenzúrázni kell az írásaimat, akkor mi az értelme a naplóvezetésnek. A BLOG , mint online felület, nem azért jött létre, hogy a személyes gondolatok, események és történések őszinte közzétételét támogatja? A szabad akarat szószólója? Habár, ki-ki ahogy gondolja, mily részletességgel osztja azt meg. Én a pillanatnyi állapotomnak megfelelően szoktam írni. Ezt nem lehet előre megtervezni. Vannak dolgok amit persze már napközben megosztanék, de estig várnom kell vele.
Kicsit más.
Akik ismernek, persze hogy féltenek. Nem szabadna semmilyen alkohol tartalmú italt fogyasztanom. Mondjak le róla amíg csak élek? Az tuti, hogy nem a szesz fog a sírba vinni.
Visszatérve a cenzúrára. Ez az ÉN naplóm. Nem írhatok bele azt amit akarok? Persze a személyi hivatkozásokat név nélkül kell megtenni. Ehhez próbálom is magam tartani. De ezek ellenére is, néhányan magukra ismernek. Egyszer pár bejegyzéssel ezelőtt ezt már megkaptam. Ott se volt név. De most minden bejegyzésemet javítgassak, csak mert az "anonim" szereplőnek nem teszik? Ez így nem is őszinte.
Ma egész délután ezen agyaltam. Nem engedem a cenzúrát. Nem 1948. van.
Szabadon szárnyalhat minden gondolat, és azt "papírra" is vethetem!
Szóval. Jó volt a mai meló. Bár minden nap ilyen "könnyű" lenne. Olyat csináltam, amit igazán szeretek és ismerek, tudok. Vasárnap lévén nem koslatott egy főnök se a nyakunkba. Ezt nem rossz szándékkal írtam. Nem is olyanok. :) Hagynak dolgozni :)
Lassan egy éve vagyok ebben a csapatban, és most mondhatom el, hogy akadnak jó emberek. Talán még barátnak is merem nevezni őket. Hát ennyi idő kellett mindehhez, hogy kiderüljön. Visszahallottam, hogy sokuknak megváltozott a rólam alkotott képe. Már nem tartanak seggfejnek. Vannak nálam "keményen okosabbak". Pl.: London-félsziget, 100*100 méter az 100 négyzetméter és ilyen, vagy ehhez hasonlók.
Hát szó-mi szó, oda kell figyelni. (Lehet lemaradtam a matekról és a földrajzról. Szánom-bánom bűnömet)
Miről még nem is írtam. E hónap a lakásfestés hónapja. Előszoba, nagy és kisszoba megvan. Fantasztikus színek. Meggy, kakaó, napraforgó. Tuti mind. A konyha várat magára, de csak azért mert, kell még egy kis vödör fehér. A fürdő meg továbbra is talon. Az csempére vár.
Azt hiszem abba kell hagynom, fáradt vagyok bàr lenne kedvem még írogatni, de mára ennyi.
JA, ma van az APÁK napja :D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése