" Mint minden ünnepet ezt is utálom. Nem kis hangot adva nemtetszésemnek.Ennek a kis családom nem örül. Azért erőt vettem magamon, bármily nehezemre is esett, és elmentem a szentmisére. Nem bántam meg, lehiggadtam. A templom légköre nyugtatólag hatott rám. A béke valóban átjárta testemet. Hazafelé megálltunk a Bem-tér játszóterén.
Úgy háromnegyed órát játszottam Andorral. Mászókáztunk. Zsóci Rolanddal rohangált.
Bea is tudott beszélgetni egy kicsit Teodórával. Nyugodtam.
Már éhes vagyok, várom az ebédet.
Alvás 4-ig. Egyedül maradtam. A többiek elmentek a városba nyuszit simogatni. Nekem ahhoz kedvem nem volt. Jó egy kicsit egyedül. Most áztatom magam egy kád forró vízben (amíg bírom.)
Ma nem voltam kerékpározni, pedig délután akartam. Majd holnap. Úgy is bringával megyünk locsolkodni Andorral! Persze csak ha nem esik az eső. Ez utóbbi esetben Csanakra autóval, a többit gyalog közelítjük meg.
Pocsék ez a délután is. Azt hittem majd az egyedüllét jót tesz, de nem. A szentmise jó volt, a többi nem. -2!! "
Pedig én mindent megpróbáltam. Telefonálgattam a barátoknak, de a kedvem nem lett jobb."
A mostani húsvét munkával telt. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése